Igyekszem mindig röviden összefoglalni a mondanivalómat,mert úgy veszem észre, magamon is, de másokon is, hogy kicsit figyelmetlenül, felületesen olvasunk. Minél hosszabb , részletezőbb egy szöveg, annál gyorsabban futunk át a nem fontosnak vélt részeken. Kérdés persze, mi az. ami nem fontos.Az elmúlt több mint 20 évben leletek, jegyzőkönyvek, levelek írásával foglakoztam( mondhatni csecsemőkorom óta).Eleinte mindig követtem a klaszikus formákat, a régi, szép leírásokat, a kissé bonyolult, de élvezetes körmondatokat.A visszajelzésekből, valamint abból hogy évek múlva én magam is türelmetlenül olvastam a saját írásomat vissza, rájöttem tiszta fölösleges volt az akkor alaposnak gondolt, de igazából túlzott részletezés. Senki nem olvasta el, vagy ha igen, akkor felületesen és hibásan. Egyszerűen elsikkadt a lényeg.Változtattam. Kizárólag a lényegre koncentrálok, és magamtól is azt várom el, amit tanítok is, hogy a lehető legkevesebb szóval, de úgy kell egy írásmunkát elkészíteni, hogy minden szükséges és fontos dolog benne legyen közérthető, áttekinthető módon. Ez egyébként sokkal nehezebb, mint dagályosan locsogni.
És most egy igen rövid recept:
Alma saláta
Felkockázott alma, egy csokor újhagymával összekeverve, majonézes tejfellel, vagy inkább kefirrel leöntve. Lila illetve fehér salátahagymával is jó.
