Nem tudok főzni. A nagymamám, és az anyám sem tudott. A hagyományos ételek elkészítése számomra nehéz, a borsófőzelékem vegyi fegyver. Vannak gyerekeim, a férjem is néha enne, ezért valami megoldást kellett találni. Takarékos, sőt smucig vagyok, ezért félkész, készételek, vendéglő ilyesmi szóba sem jöhetett. A következő receptek általában a saját találmányaim, a családomon kísérleteztem ki őket. Ahol emlékszem ki adta az ötletet, vagy esetleg magát az alapreceptet, ott mindenhol igyekszem odaírni. A húsételek alapja általában baromfi. Pulyka felsőcombfilé, vagy valamilyen csirke alkatrész. A májakhoz általában disznómájat használok, de a pástétom szigorúan csirkemájból készül. A disznóhúst részben a magas zsírtartalma, részben az ára miatt nem használom. Marhát akkor veszek, ha nagyon jól megy, de ez rég volt. Egy finom marhahúsrecept az Ila szakácskönyvében van, amit még gimnazista korában kezdett írni. Én már elfelejtettem. Tényleg rég volt. A süteményrecepteket a szakácskönyvben gyakran követem, de sohasem szolgaian. Bátran helyettesítem az alapanyagokat éppen kéznél levő, olcsóbb vagy kalóriaszegényebb, de hasonló funkciót betöltő anyagokkal. A főzés végül is kémia. Allergiás, dermatitiszes, vagy kövér kisgyerekek sütijében pl.az olaj kiválóan helyettesíti az egyéb zsiradékokat, csak fontos, hogy ne oliva, vagy repce legyen. (A napraforgót én az érésgyorsító miatt nem szeretem. Irtó ronda lesz tőle az a gyönyörű növény. Kukoricacsíraolajat önállóan, vagy szőlőolajjal kombinálva használok.) A drága alapanyagokon nem görcsölök, azokat meghagyom a szakácsművészeknek. néha egy-egy vendéglő még belefér.
Nem írtam mennyiségeket, mert igen ritkán mérek és az ember a konyhában legyen találékony. Az ételek megjelenését, az alapanyagok formáját viszont fontosnak tartom. A húsokat általában csíkokra vágom, a ragukhoz, a kolbászt karikára, a répát a levesekbe vaskos hasábokra , ragukhoz és a salátához julienre. A sütikocák legyenek kicsik, falatnyiak, és a paprikáskrumpli nálam csak kockára vágott krumplival ehető
A receptjeim filozófiája- kell az embernek, még talán a női személyeknek is ilyesmi- hogy fontos dolog az evés, de nem a legfontosabb az életünkben. Egészségesnek és táplálónak kell lennie az ételeinknek, de nem minden áron. A szükséges vitaminokat pl. nem lekvárral kell bevinni a szervezetünkbe, és a normális vegyes táplálkozás minden embert tisztességesen elműködtet. Ja, és nem kellenek a felesleges kalóriák. (Talán kiderült- de ha nem, most elmondom- nálunk senki sem sovány.)
