Persze elveszítettem a nagyi szakácskönyvét, de komoly internetes kutatás után rájöttem, minden pogácsa, és szalakális sajtos rúd alapja a fél kiló liszt, 25 dkg margarin, és egy kis pohár tejföl.Emellé a pogácsába mindenfélét lehet tenni, sajtot, túrót,én speciel juhtúrót tettem.Na azért a dolog nem volt teljesen tökéletes, mert élesztő liszt és tejföl volt ugyan, de margarin nem, ezért bátran lecseréltem étolajra. Kb 1 dl-t tettem bele és kb 15 dkg juhtúrót. kicsi pogikat szaggattam, és a tojással bekent tetejét megszórtam sajttal. Mellé szilveszteri rágcsának sütöttem egy kis sajtos rudat. No akkor már tejföl sem volt, ezért azt kefírre cseréltem.Kb.1,5 dl.Plusz az olaj és szalakáli, amit nem áztattam tejbe, mert igy is igen büdös, ezért egyszerűen csak beleszórtam a lisztbe.Összegyúrtam, kicsit pihentettem, majd tojással lekentem, sajttal megszórtam ésfelcsíkoztam. Nem volt türelmem szép keskenyre vagdosni, ezért mondta Ila, hogy tégla. Azt is mondta, hogy a recepten még dolgozzak egy kicsit, mert nem elég puha,de ebben nem volt igaza. Nem az a művészet, hogy frissen ehető legyen, mert mindegyik az. Számomra az a mérce, hogy Katica néni azt mondta a nagyi sajtosára,amikor tavaszal visszamentek Endrődre, az ősszel az asztalon hagyott sajtos még ehető volt. Keveset eldugtam a spájzba, a polcra, és minden nap megkóstolom. Jelentem, még jó. 6 nap elég egy pogácsának, ha annyi idő alatt nem fogy el, akkor indulásból sz@r volt. A recept megfelelő.
Címkék: pogácsa szalakáli sajtosrúd
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://fozeses.blog.hu/api/trackback/id/tr761647542
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.